A �koda hagyom�nyai

A �koda, a vil�g harmadik legr�gebbi aut�gy�rt�j�nak t�rt�nete rendk�v�l v�ltozatos. Tartson vel�nk �s k�pzeletbeli id�utaz�sunk sor�n felfedj�k a m�rka fejl�d�s�nek igen mozgalmas sz�z �v�t, illetve k�pekkel tark�tva sz�mos �rdekess�ggel szolg�lunk a Skoda hagyom�nyair�l.

1895 – A biciklit�l a motorker�kp�rig
Az �v Kar�csony�t megel�z� h�ten, a g�p�szm�rn�k Vaclav Laurin �s a k�nyvkeresked�ssel foglaloz� Vaclav Klement biciklik elo�ll�t�s�t kezdi meg a csehorsz�gi Mlada Boleslav helys�gben. Tev�kenys�g�ket a 19. sz�zad v�g�nek akkoriban nacionalista ir�nyzatok �ltal �titatott k�rnyezet�ben „Slavia“ n�ven kezdt�k meg. N�h�ny �vvel k�s�bb azonban, 1899 –ben , a c�get „Laurin&Klement“ – re keresztelt�k �t �s motorker�kp�rok el��ll�t�s�val is foglalkozni kezdtek.

1905 – Az els� aut�k
A sz�zadfordul� ut�ni els� pr�b�lkoz�sokat k�vet�en, 1905-ben az aut�gy�rt�s v�lt a c�g legfontosabb c�lkit�z�s�v�. R�gt�n az els� aut�, a „Voiturette A“ hatalmas sikert aratott �s ezzel gy�rt�i a cseh aut�ipar klasszikusaiv� v�ltak. Ezzel a szakmai elismerts�ggel �s �zleti kiteljesed�ssel a „Laurin&Klement“ gy�r nemzetk�zi piaci poz�ci�ja is vitathatatlanul megszil�rdult, ami az akkoriban feler�s�d� aut�ipari versenyben igen nagy jelent�s�ggel b�rt.

1907 – A r�szv�nyt�rsas�g
A gy�rt�s egyre csak n�vekedett �s hamarosan kin�tte mag�t egy egyszer� csal�di v�llalkoz�s keretei k�z�l. A c�g alap�t�i ez�rt 1907-ben arr�l hat�roztak, hogy r�szv�nyt�rsas�g form�j�ban folytatj�k m�k�d�s�ket. Fontos szempont volt az is, hogy most m�r a nemzetk�zi piacon is meg kellett felelni�k, �gy sz�ks�gess� v�lt a gy�r tov�bbi b�v�t�se �s korser�s�t�se is.

1925 – F�zi� a �koda-val
A 20-as �vekben f�zi�ra ker�lt sor az egyik legjelent�sebb ipari partnernek sz�m�t� c�ggel annak �rdek�ben, hogy a termel�st, mely akkoriban sz�mos szem�ly- �s teherg�pkocsi, aut�busz, rep�l�g�p motor �s agr�ripari g�pek gy�rt�s�t foglalta mag�ban, ism�telten moderniz�lni lehessen.
1925-ben k�t�tt teh�t meg�llapod�st a Laurin&Klement �s a �koda, mely �rtelemszer�en egyben az el�bbi m�rkan�v megsz�n�s�t is jelentette.