Rviddel 1895 vge eltt indult meg a Mlada Boleslv-i gpgyrban a bicikligyrts. Noha a felemeket klfldrl, fknt Anglibl importltk, Laurin s Klement Slavia nven forgalmazta termkeit az Osztrk - Magyar Monarchiban. A hrsfalevl a kt tulajdonos szlv - bohm eredett hivatott jelkpezni. Ezt az emblmt s nevet mg a motorkerkprokhoz is hasznltk.
1904 krl a Slavia-t a Laurin & Klement vltotta fel, s legtbbszr a gyrat elhagy hromkerekeken lthattk. Ugyanez az emblma kerlt az 1905-ben elkszlt els autra, a Voiturette A-ra.

Csak tallgatni tudunk, hogy mirt kerlt babrkoszorba az L & K emblma. Akr a kitn s dinamikus zletember, Klement tlete volt, akr Laurin ("Laurel", nemes babr) neve adta az tletet, a szzadforduln kszlt (1904) logo jl tallt a gyr sikereihez.
1926-ig ng maradt az L & K emblma, m azt hamar felvltotta, a koda gyrral kttt egyezsg folytn az j logo. Trtnetileg ide tartozik a cg szrnyas nyl jelvnye is, ami a legenda szerint T. Magli, a koda akkori kereskedelmi igazgatjnak tlete alapjn kszlt. Magli-t valsznleg a koda csald indin szolglja inspirlta.
1915 s 1920 kztt kszlt el a Magli fle emblma, a krcsatos, ttollas indin fejdsz alapjn. A hszas vekben Indinknt emlegettk az j logt.
1923. december 15-n kt emblmt vdtek le a Pilzen-i szabadalmi hivatalban. Az egyik egy tg nyl, a koda felirattal krbezrva, a msik, egyszerstett, csak hromg, de szintn jobbra mutat nyllal. Az elbbit 1924-25-ben hasznltk, majd az utbbit fogadtk el, mint tkletes stlust. Tulajdonkppen ez mai napig vltozatlan.
Noha valsznleg az emblma nem amatr kezek munkja, rajzolja nem ismert. Egyesek szerint korabeli nagy cseh szobrszok egyike alkothatta (Otto Gutfreunk, Otokar paniel), de a trtnelmi dokumentumok szerint inkbb a cg az emblmt levdetni akar mszaki igazgatja, Dr. Sỳkora ltal rendezett plyzat eredmnye.
A leggyakoribb rtelmezs szerint a szles gyr a vilgmret, hibtlan gyrtst, a Fldgolyt jelkpezi, a szrny a mszaki fejldst, a nyl a fejlett gyrtsi mdszereket, a kis kr, vagy szem a preczis gyrtst, odafigyelst reprezentlja. (1991-1993)
A fenti emblma 1991. prilis 16. ta jogilag a nehzipari kodhoz kerlt, ezrt 1993-ban az autgyrt j, megklnbztet sznekkel mutatkozott be. A fekete a 100 ves mltat, hagyomnyt, a zld az j idszakra irnytott figyelmet, esetleg a jvbeli krnyezetvd, jrahasznosthat elemek hasznlatt jelkpezi. A Volkswagen csoporton belli versengsben a kodt a zld szn kpviseli.
S log kismrtk, 3 dimenzis hats mdosulsa jelkpezi a koda mrka folyamatos minsgi megjulst s a vsrli ignyek egyre tkletesebb kiszolglst. |