A tradicion�lis �rtelembe vett m�gus a Kozmoszt szellemekkel teli t�rk�nt �li meg, �s ezekhez a szellemi l�nyekhez foh�szkodik. A misztikus sz�m�ra a megismer�s �tja az elm�ly�l�sen, �s az istenkeres�sen �t vezet, mik�zben maga a vil�got l�lekkel teli egys�gk�nt kezeli. A mechanikus vil�gk�pb�l kiindulva az �rtelemnek tulajdon�tanak els�bbs�get, mely alapon a vil�g mintegy megalkothat�. A feh�r m�gia teh�t tulajdonk�ppen nem m�s, mint a fenti h�romf�le vil�gszeml�let szintetiz�l�sa �s magasabb szintre emel�se. Ezen m�gia szimbolikus figur�i a h�rom napkeleti b�lcsek: �ket, mint h�rom szent kir�lyt tisztelik, �s a var�zsl�st�l v�d� szentk�nt is ismerik. B�r t�rt�nelmileg kev�ss� hiteles�thet�ek �s azonos�that�ak, �ltal�ban k�ldeusokk�nt szokt�k �ket megnevezni, azaz olyan m�gusokk�nt, akik Babilonb�l Betlehembe v�ndoroltak, hogy a megsz�letett Megv�lt� el�tt h�doljanak. Er�sen val�sz�n�s�thet�, hogy csillag�szati megfigyel�sek alapj�n jutottak el a felismer�shez, , a Kr.e. 7-ben lezajlott h�romszoros Jupiter-Szaturnusz konjunkci� olyan asztrol�giai �rtelmez�se folyt�n, amely a Megv�lt� elj�vetel�nek bizonyoss�g�hoz vezette �ket. A h�rom kir�lyok a Messi�s v�rhat� lesz�let�s�t rendk�v�li m�gikus tud�suknak �s b�lcsess�g�knek k�sz�nhet�en ismert�k fel. Ebben az �rtelemben �k h�rman arra is p�ld�k voltak, hogy a val�di feh�r m�gi�t meg tudt�k k�l�nb�ztetni a bipol�ris m�gi�t�l. Amikor a kisgyermek J�zus el�tt h�doltak, egyben a legmagasabb b�lcsess�g �s istens�g el�tt is h�doltak, �s ezzel isteni er�t tan�s�tottak. Mindez -�rdekess�gk�nt - abban az id�szakban t�rt�nt, amikor a k�ldeus papi rend m�r er�sen hanyatl�ban volt. Ezzel a hanyatl�ssal egy�tt j�rt - k�l�n�sen Krisztus igen er�s befoly�s�ra - hogy a r�gi, m�gikus istenszeml�let is alapvet�en �talakult. M�g a k�ldeusok var�zslatok seg�ts�g�vel igyekeztek befoly�solni az istens�get, az �jfajta istenhit azonban olyan osztatlan �s befoly�solhat� isteni er�t t�telezett fel, amelyhez az ember csak felt�tlen al�zattal, im�val �s �jtatoss�ggal k�zeledhetett. Az Istent ett�l kezdve nem lehetett a m�gia hatalm�val k�nyszer�teni, �s ez a hat�s egyben az ember felemelked�s�hez is vezetett. Az ember ezent�l nem vonatkoztathatta el saj�tmag�t �s isten�t a k�l�nb�z� kultuszok �ltal olyan messze, mint azt kor�bban, amikor m�g minden alapvet�en a m�gi�nak volt al�rendelve, ilyen �rtelemben a h�rom b�lcs egyben egy korszakv�lt�s kezdet�t is jelezte. �k voltak, akik valamely m�d megtestes�tik az akkoriban elterjedt - az �j istenk�phez val� - megt�r�st. Ezeknek a spiritu�lis esem�nyeknek a le�r�sa bepillant�st enged a val�di m�gikus er�k term�szet�be �s felt�rja azokat a felt�teleket, amelyek n�lk�l ezekkel az er�kkel nem lehet kapcsolatba ker�lni. A _val�di_ feh�r m�gi�ra val� alkalmass�g legfontosabb felt�tele az �nismeretre val� hajland�s�g �s az �nmagunkkal val� szemben�z�s k�szs�ge, mely alatt els�sorban saj�t �sszetett szem�lyis�g�nk strukt�r�j�nak a felismer�s�t �rtj�k. Ez a fajta felismer�s egy�ttal az egyetemes szeretet lehet�s�g�t is megteremti. Az ember, mint szem�ly tulajdonk�ppen nem individuum, m�g akkor sem, ha ez a n�zet sz�les k�rben elterjedt, mert az individuum "oszthatatlan"-t jelent, m�rpedig mi emberek, mint szem�lyek egy�ltal�n nem vagyunk oszthatatlanok. Sokkal ink�bb att�l van itt sz�, hogy magunkban �s szem�lyis�g�nk�n kereszt�l napr�l-napra szerepek �s a legk�l�nb�z�bb jellemvon�sok t�meg�t jelen�tj�k- �s testes�tj�k meg, j�llehet ezek mindig olyan sz�nben t�nnek fel, mint egy saj�ts�gos, de �lland� karakter. Val�j�ban k�zismert ez a t�ny, m�gis mindannyiszor megr�m�l�nk t�le, amikor jobban belegondolunk. Ez az a r�m�let, amelyben megtal�lhat� �nmagunk legy�z�s�nek a legf�bb neh�zs�ge, hiszen amikor felismerj�k saj�t szem�lyis�g�nk nagyfok� korl�tozotts�g�t, akkor egyszerre csak nagyon muland�nak �s elveszettnek �rezz�k magunkat. Am�g azonban nem mer�nk �gy tekinteni saj�t magunkra - �s saj�t magunkba, addig nem vagyunk k�pesek arra, hogy tetteink �s cselekedeteink igazi mozgat�rug�it felt�rjuk. Pedig _pontosan ezek_ az eredeti mozgat�rug�k �szt�n�znek arra benn�nket, hogy szem�lyis�g�nket megform�ljuk �s v�geredm�nyben ezek azok, amik hozz�k�tnek benn�nket a szem�lyis�g j�t�kaihoz. Egyr�szt egyf�le szil�rds�gra tesz�nk szert, mely folyt�n cs�kken az a f�lelm�nk, hogy szem�lyis�g�nk bizonytalan �s v�ltoz�kony, m�sr�szt azonban meger�s�dik saj�t �n�ss�g�nk, �nz�s�nk is, de ezt - l�v�n t�bbnyire kev�sb� emelkedett lelkek - �ltal�ban egy�ltal�n nem vagyunk k�pesek felismerni. Pontosan ezek az �nz� magatart�sform�k azok, amelyek elz�rj�k el�l�nk a m�gia val�di form�ihoz vezet� utat, mert amikor haszonles�, �nz�, alantas �rdekekt�l, bossz�v�gyt�l hajtva alkalmazunk valamilyen m�gi�t, a bipol�ris m�gikus er�kh�z k�tj�k magunkat, �s a v�g�n el�fordulhat, hogy nem tudunk megszabadulni azokt�l a szellemekt�l, amelyet mi magunk h�vtunk el�. Ez�rt kell mindazoknak, akik a m�gia fel� fordulnak mindenekel�tt a lelk�k legm�ly�ig �tvizsg�lniuk saj�t magukat, hogy valamennyi �nz� t�rekv�s�k napvil�gra ker�lj�n. A m�sodik l�p�s sor�n pedig meg kell szabadulni ezekt�l a jellemvon�sokt�l, azonban az ilyen "megszabadul�s" az esetek d�nt� t�bbs�g�ben nem �p�lhet csup�n saj�t akarater�re, hiszen minden akarati l�p�s sz�nd�kokhoz k�t�dik, �s minden sz�nd�k t�bb�-kev�sb� �nz��Az �nz� von�sokt�l val� megszabadul�s egyetlen val�s �tja, ha a teljes szem�lyis�g�nket hat�rtalann� t�g�tjuk, de �gy, hogy ez�ltal beleilleszked�nk egy nagyobb transzcendens egys�gbe. �s ez a v�ltoz�snak az a megvil�gosod�st hoz� aktusa, amelyet kegyelemnek szoktak nevezni. Csak az tekinthet� igazi feh�r m�gusnak, aki saj�t, �nz� v�gyait�l ily m�don k�pes volt megszabadulni. A feh�r m�gia - mint az emberi szellem csendes megvil�g�t�ja - k�pes �gy hatni, ahogyan azt a Gr�l-legenda, illetve az Akasha h�t b�lcs�r�l sz�l� kr�nika meg�r�k�tette �s hagyta az ut�korra. A beavatatlanok mindezt �rthet� m�don irracion�lisnak tarthatj�k - �s szigor�an v�ve, valljuk be, nem is �llnak messze a val�s�gt�l, pontosabban a jelens�g l�nyeg�t�l, hiszen a m�gia bizonyos szempontb�l maga lehet a tiszta �rtelmetlens�g. Legal�bbis pozit�v �rtelemben az, hiszen olyan felismer�sekt�l sz�l, amelyek a sz�vb�l erednek, teh�t a hat�sok t�l vannak a mi �rtelm�nk�n, mivel ezek a dolgok a legnemesebb form�jukban az isteni er�vel val� egyes�l�snek felelnek meg. Ebb�l k�vetkez�en nem csod�lhat�, hogy mindenfajta m�gikus hat�skor a kundalini energia fokoz�s�r�l van sz�, annak a transzcendens �s m�gis fizikai jelleg� energiafolyamatnak a stimul�l�s�r�l, amelyet a gerinccsatorna ment�n kehet lokaliz�lni. Ebb�l k�vetkezik, hogy a csakr�k -ezek a finomanyaghoz kapcsol�d� energiak�zpontok - komoly szerepet j�tszanak a m�gikus t�rt�n�sekben. A bipol�ris m�gia sor�n az als�, azaz a gy�k�rcsakra, tov�bb� a m�sodik �s a negyedik -vagyis a szexu�l �s a sz�vcsakra - aktiviz�l�dik. �gy v�lik, az igazi feh�rm�gusi von�sok mag�val a sz�vcsakr�val vannak �sszek�ttet�sben. Nem v�letlen az �sszef�gg�s, hogy a feketem�gusi t�mad�sok d�nt� t�bbs�gben erre a csakr�ra ir�nyulnak. Az igazi feh�r m�gia sor�n a hatodik csakra, az u.n. "harmadik szem" aktiviz�l�dik, �s ez�ltal � tov�bb�tja a finomanyagb�l ered� impulzusokat.